Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. Állatorvosi ló a Kunigunda utcában Rényi Ádám, Kreatív, 2012. január 4. A magyar sajtóban 2011 decemberében talán a legmeghatározóbb téma az úgynevezett Lomnici-botrány és MTVA dolgozóinak éhségsztrájkja volt. Amikor e sorokat írom, a sztrájk „gördülõ” verzióban folytatódik, a szervezõk pedig több ezres tömeg ünneplése közepette hirdettek mozgalmat Tiszta kezek néven. Minden bizonnyal az események hatására január 3-án pedig Szabó László, a közmédia kommunikációs igazgatója közös megegyezéssel távozott pozíciójából. Ebben az írásban igyekszem teljesen kizárni a politikát, és a Lomnici-ügy kezelésével, mint a hibás kríziskezelés állatorvosi lovával foglalkozom – írja Rényi Ádám publicisztikája bevezetõjeként. A kommunikáció-tankönyvekben a „Kríziskommunikáció” címû fejezet alighanem így kezdõdik: Ismerd fel a krízist! Nem vitás, sikeres válságelhárításra csak akkor van esélyünk, ha idõben felmérjük, van-e tennivalónk. A krízis nemkezelése és a krízis hiányában alkalmazott kríziskezelés egyaránt a súlyos válsághelyzetet, és annak megállíthatatlan eszkalálódását okozza, ebben az esetben az alábbira láttunk példát.   Mint ismert, 2011 december 3-án az MTV és a Duna TV Híradójában a bûnözõk személyiségi jogainak védelmére szolgáló eljárással takarták ki egy riportból Lomnici Zoltánt, a Legfelsõbb Bíróság volt elnökét. A sokat vitatott médiatörvény és a csak kormánypárti delegáltakkal felálló médiatanács, a testület elnöke által kinevezett közmédia-vezetõk ügye eleve olyan környezetet teremtett, ahol a legkisebb hibában is a közmédiarendszer téves koncepciójának bizonyítékát, a közmédiumokra nehezedõ politikai nyomás megnyilvánulását vélhették felfedezni a kritikus szemlélõk. Ebben a helyzetben a lavinát elindító „szakmai hiba” jóval nagyobbat szólt, mint ha a sajtó és a közvélemény egy részében nem alakult volna ki prekoncepció a közmédia mûködésével kapcsolatban. A szombati fiaskó az Index.hu egyik olvasójának tûnt fel, a hírportál december 6-án, kedden robbantotta a botrányt. A titkolózásból jó ritkán származik Az elsõ hibás reakció még a nyilatkozatok elõtt az volt, hogy az MTV honlapján gyorsan, csendben kicserélték a blõrözött képet a muster képére. Ez a magatartás egyszerre volt a hiba felismerésének és nyilvános el nem ismerésének bizonyítéka. Az ilyen fajta önlebuktatással kombinált titkolózásból jó ritkán származik, nem származott ebben az esetben sem. Az online sajtóban futótûzként terjedõ botrányra viszonylag gyorsan reagált az MTVA kommunikációs igazgatója, és a „súlyos etikai vétségre” hivatkozva vizsgálatot ígért és bocsánatot kért az egykori fõbírótól. Innen még akár vissza is lehetett volna hozni a meccset, és néhány gyors és határozott lépéssel lezárni az ügyet. Ám a kis halak (szerkesztõk, vágó) figyelmeztetése, nem hogy nem szûntette meg a krízishelyzetet, hanem valósággal kiszabadította a szellemet a palackból. Többen érezték ugyanis álságosnak, hogy a nehezen magyarázható utasítások kiadóira nem, csak a végrehajtókra terjedt ki az átfogónak ígért vizsgálat és a büntetés, és a sajátos – sokak szemében politikai elfogultságra utaló – szerkesztési elvek közül egyre több látott napvilágot, elmélyítve a válságot. Az MTVA és az MTI Hírcentrum több dolgozója nem adja nevét az általa készített riportokhoz, ezzel is erõsítve azt az álláspontot, hogy a Lomnici-ügy nem egyedi eset a közszolgálati hírgyárban. Arra, hogy az ügy a vezetõ kormánypártnak is kínos volt Deutsch Tamás európai parlamenti képviselõ egyszemélyes ugróiskolás flashmobja utalt, eközben a házon belüli indulatok is tovább fortyogtak. Az MTVA vizsgálatának hiányzó mélysége Nagy Navarro Balázs és Szávuly Aranka szakszervezeti vezetõknél és néhány kollégájuknál kiverte a biztosítékot: egy valóban mély vizsgálat lefolytatása és az általuk valódinak vélt felelõsök megtalálása érdekében éhségsztrájkba kezdtek a munkahelyük elõtt. Félmegoldások, az õszinte szembenézés hiánya A közszolgálati médiumokon kívül nagy nyilvánosságot kapott éhségsztrájkra és a finom politikai köhintés újra lépésre kényszerítette az MTVA és az MTI Hírcentrum vezetõit, akik ekkorra már voltaképpen elveszítettek minden lehetõséget a krízis kezeléséhez. Élõ Gábor Hírcentrum igazgató december 15-i eltávolítása és Papp Dániel hír- és háttérmûsor-fõszerkesztõ lefokozása azonban a hatékony válságkezelés szempontjából túl késõn történt meg. Közben pedig ez a döntés egyszerre adott erõt a szakszervezeti vezetõknek ahhoz, hogy a közmédia megtisztításáért vívott harcukat folytassák, és ugyanehhez motivációt, hiszen a második körbõl is több felelõs kimaradt a tiltakozók szerint: kétségkívül csak egyetlen fej hullott. A krízishelyzetek eszkalálódásában gyakran játszanak nagy szerepet a félmegoldások, az õszinte szembenézés hiánya: egyszerre engedni a nyomásnak és mégis megpróbálni megvédeni a védhetetlent. Ám az ilyen cselekvés egyszerre mutat gyengeséget és tartja meg a negatív véleményklímát kiötlõje körül. Miközben az éhségsztrájkolókhoz egyre több szimpatizáns csatlakozott, és egyre nagyobb figyelmet kaptak a médiában is, az ügy láthatóan egyre jobban nyomasztotta az MTVA vezetõit. Ami ezután történt, abban több súlyos szakmai hiba fedezhetõ fel. Az éhségsztrájk agyonhallgatása a közmédiában eleve olaj volt a tûzre, a sztrájkolók pitiáner (kijelölt hely-tábla, biztonsági õrök, kordonok), majd extrém (zene, reflektor) vegzálásával az MTVA vezetõsége a saját maga váltott szerepet, de semmiképpen nem jó irányban. Már maga Böröcz lett a felelõs Míg korábban Böröcz István vezérigazgatótól a felelõsök megtalálását várták el, a szisztematikus vegzálás következményeként már õ maga lett a fõ felelõs, aki a sztrájkolók ellehetetlenítésével nemcsak a Lomnici-ügy további bûnöseit bújtatja, hanem már személyében is vádolható a történtekért, így a tét az õ feje lett. Az MTVA kommunikációs igazgatójának és helyettesének indulatos fellépése is arra utalt, hogy a vezetõk, elveszítve maradék hidegvérüket, személyes érzelmeket vittek a válságkezelés elszabadult folyamatába, az õket kétségkívül nehéz helyzetbe hozó kollégáikat hibáztatták, és ellenségképet alkottak róluk, amellyel megpróbálták a közvéleményt is vélt érdekeik szerint alakítani. Sikertelenül. Az éhségsztrájkolók diszkreditálására létrehozott Facebook oldal is kontraproduktívnak bizonyult, hiszen a tiltakozók Facebook-oldalához képest megalázóan kevesen csatlakoztak a csoporthoz, az oldalon megjelenõ kommentek pedig nem az admin (Szabó László kommunikációs igazgató) szándékát erõsítették, hanem ezen a felületen is az éhségsztrájkolókkal szimpatizáló vélemények kerültek markáns többségbe. A vegzálással, a diszkreditálással az MTVA akarva-akaratlanul azt kommunikálta, hogy az éhségsztrájkolókkal nemcsak eszközeikben, hanem céljaikban sem ért egyet, azaz nem érdekelt abban, hogy a „hamis hírek” eltûnjenek a közmédiából. Ezt a vélekedést erõsítette, hogy a Lomnici-ügyet követõen is több hitelességében megkérdõjelezhetõ vagy erõsen kozmetikázottnak bizonyult tudósítás is képernyõre került (pl. a MEOSZ-ügy). Kommunikációs harakiri A sztrájkolók karácsony utáni kirúgása már valóságos kommunikációs harakiriként írható le. Az MTVA illetékeseinek fel kellett volna ismerniük, hogy a munkahelyük elõtt heteken át éjjel-nappal éhségsztrájkoló szakszervezeti vezetõk és más munkavállalókkal szemben kommunikációs háborút nem nyerhetnek. Õk mégis ádáz harcot hirdettek ellenük, ezzel még zajosabbá téve saját állandósuló vereségüket. Sõt, az éhségsztrájkolókból alig egy hónap leforgása alatt valóságos népi hõsöket faragtak, akikkel ellenzéki politikusok vállalnak szolidaritást, és akik szilveszter estéjén mozgalmat indítottak Tiszta kezek néven. Értelmezhetetlen tartományba került a köztévé hitelessége Ma már visszatekintve valószínûleg az MTVA csúcsmenedzsmentje is úgy látja, érdemesebb lett volna december elején megválni attól a néhány bizonyára lojális, mégis védhetetlen kollégától, és nem hagyni, hogy az „alapos vizsgálat” permanensen elvesztett kommunikációs állóháborúba torkolljon. De már késõ. A hibás kríziskezelés következményeként a köztévé hírmûsorainak hitelessége a lényegében értelmezhetetlen tartományba került. Jó kríziskezelés esetén a válság lezárultakor egy vállalat akár meg is erõsödhet, az MTVA-val ez nem fog megtörténni. Hogy ennek a katasztrofális eredménynek egyszerû szakmai felkészületlenség, nem tisztázott felelõsségi körök, esetleg változó, vélt vagy valós külsõ elvárásoknak való megfelelési kényszer az oka, azt csak találgatni lehet. Január 3-án a sajtó és a közösségi média újabb hírmanipulálásról harsog az Andrássy úti ellenzéki tüntetés kapcsán. Ugyanezen a napon közös megegyezéssel távozott pozíciójából Szabó László, az MTVA kommunikációs igazgatója. Az éhségsztrájk folytatódik. Rényi Ádám ,kommunikációs szakértõ, az RTL Klub, a TV2 és a Viasat3 egykori kommunikációs vezetõje Rényi Ádám Állatorvosi ló a Kunigunda utcában, Kreatív, 2012. január 4.